Radio Católica de Hungría

Los días 30 y 31 de octubre la Radio Católica de Hungría emite un programa sobre nuestra Comunidad que se podrá escuchar en internet. (Por supuesto, quien habla es la hermana Erika) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Rádióműsor, archívum

2012. október 30. szerda

20:00

Velünk vannak Világ-egyház. Kik az ágostonos nővérek? Beszélgetés Mezősi Erika nővérrel. Szerkesztő-műsorvezető Szerdahelyi Csongor ,a zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.

Verano 2012

HUNGRÍA 2012 | 2012 ÁZ CSOBÁNKA

Durante el fin de semana del 29 de junio al 1 de julio, ya por segunda vez, la Comunidad convocó a peregrinos húngaros para un encuentro de Espiritualidad de la Peregrinación en Csobánka, Hungría.

Nos reunimos más de una treintena de peregrinos de diversas procedencias . Algunos pertenecientes a los grupos animadores de las Rutas de peregrinación húngaras y, otros, peregrinos de Santiago que nos habían conocido en el albergue de Carrión. A todos nos unía un común denominador: la experiencia del Camino que nos había convertido en peregrinos de la Vida, buscadores de Dios, hombres y mujeres de corazón inquieto. Con esta experiencia común pronto la fraternidad, el trato cercano y familiar surgió entre todos espontáneamente como pasa en la peregrinación con tanta frecuencia.

Közösségünk második alkalommal hívott össze magyar zarándokokat Csobánkára, ágostonos lelkületű zarándoktalálkozóra a 2012. június 29 - július 1-iki hétvégén. Több mint harmincan voltunk együtt, különböző helyekről: a magyarországi zarándokutak elkötelezett önkéntesei és Camino-t járt zarándokok, akik Carriónban ismertek meg bennünket a zarándokszálláson. A zarándokúton megtapasztalt élmény kötött össze mindannyiunkat, ami az Élet zarándokaivá tett bennünket, Istenkeresőkké, nyugtalan szívű emberekké. Ezen a közös alapon aztán hamar családias, testrvéri légkör alakult ki köztünk, ugyanolyan természetességgel, mint a zarándokutak során. 

El Retiro tenía por título "Te amo a ti, Señor" y el corazón de las charlas, los ratos de meditación y el compartir se encontraba en la gran verdad del cristianismo: Dios es Amor. El peregrino es un sediento de Amor infinito y, por eso, ante la sensación de insatisfacción constante se lanza a la búsqueda de lo Absoluto en el camino de la existencia del que es símbolo toda peregrinación. Allí reconoce el Rostro de Dios Amor que se ha hecho compañero de Camino, pan, agua, abrazo de bienvenida. Amor original, primero, precedente que nos invita a vivir en la gratitud y la alegría de saberse amado. De aquí brota la transformación interior por el amor que nos impulsa a amar, a vivir en el don, en la entrega a todos de tanta gracia recibida.
A találkozó mottója ez volt: „Téged szeretlek, Uram"; az előadások magja pedig a keresztény hit alapigazsága: Szeretet az Isten. A zarándok végtelen szeretetre vágyik, és kielégíthetetlen szomja indítja a Végtelen keresésére az élet útján; minden zarándokút ezt jelképezi. Az út során felfedezi a Szeretet Istenének arcát az útitársban, a kenyérben, a vízben, egy ölelésben... Megelőző szeretet ez, amelyért hálás az szívünk és örvendezik, mert szeretik. Belső változást okoz bennünk: a szeretet szeretetre indít, hogy mások felé is továbbadjuk a sok ajándékot,kegyelmet, amit kaptunk.

Este fue nuestro itinerario interior que tuvo también su expresión externa en la peregrinación del sábado por los montes de Csóbanka. Un paraje precioso de vegetación espesa, fecunda, fresca y virgen que enmarcó nuestro camino de Emaús, los momentos de silencio y, también, la custodia del que caminaba detrás de nosotros a quien se nos pidió cuidar acomodando nuestra marcha a la suya. Un signo sencillo pero significativo para todos.
Ez volt a lelki útvonal, amit bejártunk, külső utunk pedig a szombati napon a Holdvilág árok gyönyörű, dús növényzetű, friss és érintetlen lejtőin vezettett, ahol Emmauszi utat jártunk párban, majd csendben haladtunk és a mögöttünk jövőre figyeltünk. Ez az egyszerű, de mindannyiunk számára fontos gesztus arra tanított bennünket, hogy a másik lépéseihez igazítsuk a magunkét.

El domingo, al término del encuentro, sentíamos todos que Dios se había hecho presente en esta pequeña comunidad. Esa profunda sensación de visitación nos embargaba de alegría y nos hacía soñar con horizontes de futuro y camino compartido entre nuestra comunidad y tantos amigos, peregrinos, hermanos húngaros con los que nos une una búsqueda común, un cariño verdadero, un lazo de compromiso por la evangelización en su tierra, que ya es parte de nosotras. ¡Que Dios nos guíe en este camino de gracia que estamos iniciando!
Vasárnap a találkozó végén mindannyian éreztük, hogy Isten velünk volt az ottani kis közösségben. Ez a mélységes „látogatás-élmény" nagy örömmel töltött el bennünket és szívünkbe ültette a vágyat, hogy Közösségünk és magyar zarándokbarátaink között közös szálak szövődjenek, hogy közösen járjuk az Utat - hiszen máris részünknek érezzük őket. Összeköt bennünket az őszinte keresés, az igaz szeretet és a Magyarország evangelizációja iránti elköteleződés.

Az Úristen áldása legyen közös utunkon, ami az Ő kegyelméből indult!

"Hogy mindnyájan egy legyenek, ahogyan te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy, te küldtél engem" (Jn 17, 21)

Ez az Ige sebezte meg a szívünket, ez jelölte ki Közösségünk útját.

Egység és Megtérés. A két hívás egybecseng: az egység a mai ember számára a megtérés Igéje, hiszen csak egységben hihető és erős a tanuságtételünk, csak ez tudja felrázni az énközpontú világban élő embert, aki olyan nagyon vágyik a szeretetre. Csak így merül fel benne az Istenre vonatkozó kérdés, hogy Felé forduljon, megtérjen Hozzá. Nincs szeretetteljesebb és vonzóbb egység az Atya és a Fiú közöttinél. Ez az eredetünk, de ez a végcél és életünk értelme is. Életünk célja nem más, minthogy megismerjük ezt az egységet ("mint mi" Jn 17,11) és részesei legyünk ("mibennünk" Jn 17,21). Ez az emberi élet értelme és valójában ez az Örök Élet (Jn 17,3). Itt a földön arra vagyunk hivatva, hogy ebben az egységben éljünk, mint az Atya és a Fiú a Szentlélek által; az Atyával, a Fiúval a Szentlélekben. Minden létező Egység annak az Egységnek a Képe, amely felé törekszünk; őbenne élünk, mozgunk és vagyunk (Apcsel 17,28).

Közösségünk célja, hogy itt a földön ezt a mennyei Egységet éljük meg. Életformánk az egység. Az egységért és a közösségért dolgozunk életünk kicsiny és szerény színterein: a Közösségen belüli kapcsolatokban, társadalmi szinten, lakóhelyünkön az egység kultúrájának előmozdításáért dolgozunk, testvéreink között és mindazokkal, akik számára nehéz és fájdalmas az egység megélése. 

Az Egység önmagában válasz arra a sügető szükségre, amit az ember a magány, az önzés elűzésére adhat. Válasz arra a sügető szükségre, hogy együtt legyen, szeressen és szeressék, minden egyéni gyengeséggel és korláttal együtt elfogadják, szorosan átöleljék... egészen addig, míg eggyé válnak (Didajé, 4), mert ez az Isten akarata az ember számára. Ezért van, hogy ez a sürgető szükség csak az Istenhez való fordulással csillapítható, aki maga az Egység Forrása.

Az egyház feladata, hogy a közösségen keresztül megtanítsa az embert erre az egységre, amire hivatott. Ezért fontos a keresztények közötti egység. Nem elnapolható kérdés, hiszen Istenre vonatkozik, arra, ami az ember elsődleges hivatása és ami az Isten maga. Nem létezik Megtérés és Istenhez fordulás egy szívvel-egy lélekkel tett tanuságtétel nélkül, a köztünk, Benne hívők között lévő szeretet és egység nélkül. Csak ez az Egység hihető, csak a Szeretet hiteles. A Megtérés útját közösségben kell megjárnunk. Nemcsak azért, hogy a világ visszatérjen Istenhez. Maga az Egység sürget az állandó megtérés lelkületében való életre: hogy különbözőségeinken és távolságainkon felülkerekedjék a szeretet és az egység.

Ez számunkra adomány és feladat. Ha életünkkel azt szeretnénk elérni, hogy az ember visszataláljon az Istenhez, akkor arról kell tanuskodnia, ami az Isten: Egység - a Közösségen belül, az egyház és a társadalom szövetében, az emberek között. Ez a mi különleges munkaterületünk; missziónk és életünk. Tanuságtevö felajánlás azért, hogy az Istentöl eltávolodott ember visszatérjen Hozzá. Az Egység vonzó visszaút, szabad út a szeretetnek, Istenhez vezető út. Visszatükrözi az Isten arcának ragyogó fényességét, meredélyek és betonfalak között az Igazsághoz, a Szépséghez, a Jósághoz, magához Istenhez vezető nyílt ösvény. 

Egyszerű életünk, apostoli munkánk ezen az alapon nyugszik és ezt a két feladatot tartja szem előtt: Egység és Megtérés. Mindez egyenesen következik az Evangéliumból, Szent Ágoston atyánk és kolduló Rendünk (OSA - Ordo Sancti Augustini) hagyományából. Ősi gyökerű friss hajtás. 

Most már tudjátok, hogy mire törekszünk - kérjétek az Atyát, hogy megvalósíthassuk.