Durante el fin de semana del 29 de junio al 1 de julio, ya por segunda vez, la Comunidad convocó a peregrinos húngaros para un encuentro de Espiritualidad de la Peregrinación en Csobánka, Hungría.
Nos reunimos más de una treintena de peregrinos de diversas procedencias . Algunos pertenecientes a los grupos animadores de las Rutas de peregrinación húngaras y, otros, peregrinos de Santiago que nos habían conocido en el albergue de Carrión. A todos nos unía un común denominador: la experiencia del Camino que nos había convertido en peregrinos de la Vida, buscadores de Dios, hombres y mujeres de corazón inquieto. Con esta experiencia común pronto la fraternidad, el trato cercano y familiar surgió entre todos espontáneamente como pasa en la peregrinación con tanta frecuencia.
Közösségünk második alkalommal hívott össze magyar zarándokokat Csobánkára, ágostonos lelkületű zarándoktalálkozóra a 2012. június 29 - július 1-iki hétvégén. Több mint harmincan voltunk együtt, különböző helyekről: a magyarországi zarándokutak elkötelezett önkéntesei és Camino-t járt zarándokok, akik Carriónban ismertek meg bennünket a zarándokszálláson. A zarándokúton megtapasztalt élmény kötött össze mindannyiunkat, ami az Élet zarándokaivá tett bennünket, Istenkeresőkké, nyugtalan szívű emberekké. Ezen a közös alapon aztán hamar családias, testrvéri légkör alakult ki köztünk, ugyanolyan természetességgel, mint a zarándokutak során.
A találkozó mottója ez volt: „Téged szeretlek, Uram"; az előadások magja pedig a keresztény hit alapigazsága: Szeretet az Isten. A zarándok végtelen szeretetre vágyik, és kielégíthetetlen szomja indítja a Végtelen keresésére az élet útján; minden zarándokút ezt jelképezi. Az út során felfedezi a Szeretet Istenének arcát az útitársban, a kenyérben, a vízben, egy ölelésben... Megelőző szeretet ez, amelyért hálás az szívünk és örvendezik, mert szeretik. Belső változást okoz bennünk: a szeretet szeretetre indít, hogy mások felé is továbbadjuk a sok ajándékot,kegyelmet, amit kaptunk.
Este fue nuestro itinerario interior que tuvo también su expresión externa en la peregrinación del sábado por los montes de Csóbanka. Un paraje precioso de vegetación espesa, fecunda, fresca y virgen que enmarcó nuestro camino de Emaús, los momentos de silencio y, también, la custodia del que caminaba detrás de nosotros a quien se nos pidió cuidar acomodando nuestra marcha a la suya. Un signo sencillo pero significativo para todos.
Ez volt a lelki útvonal, amit bejártunk, külső utunk pedig a szombati napon a Holdvilág árok gyönyörű, dús növényzetű, friss és érintetlen lejtőin vezettett, ahol Emmauszi utat jártunk párban, majd csendben haladtunk és a mögöttünk jövőre figyeltünk. Ez az egyszerű, de mindannyiunk számára fontos gesztus arra tanított bennünket, hogy a másik lépéseihez igazítsuk a magunkét.
Vasárnap a találkozó végén mindannyian éreztük, hogy Isten velünk volt az ottani kis közösségben. Ez a mélységes „látogatás-élmény" nagy örömmel töltött el bennünket és szívünkbe ültette a vágyat, hogy Közösségünk és magyar zarándokbarátaink között közös szálak szövődjenek, hogy közösen járjuk az Utat - hiszen máris részünknek érezzük őket. Összeköt bennünket az őszinte keresés, az igaz szeretet és a Magyarország evangelizációja iránti elköteleződés.
Az Úristen áldása legyen közös utunkon, ami az Ő kegyelméből indult!
